7.

Virágok-völgyi patak mentén.
Cleo és Lionel jön.

Lionel: Eddig tartott a szökés. Innen már nem mehetünk tovább, de ha mégis, akkor a túloldalon a halál vár. Az már nem a mi hazánk.
Cleo: Ezt nem hiszem el! Nem lehet itt vége! Azt mondtad, hogy összetartozunk, s ez lesz a sorsunk.
Lionel: Igen, ezt mondtam, de…
Cleo: Hát akkor! Nem számít mi vár ránk a túloldalon, csak az, hogy együtt legyünk! Neked ez nem számít semmit? Azt akarod, hogy inkább itt maradsz, és nem szeretnél velem lenni?
Lionel: Na jó, legyen, de tudod, hogy nem szeretnélek elveszíteni.
Cleo: Én sem. De ez az egyetlen megoldás. Biztosan készen állsz?
Lionel: Igen, biztos.
(átlépik a határt)