3.

Virágok-völgye.
Cleo sírva fut Lionelhez.

Cleo: Mindent hallottam. Gyűlölöm! Érted? Egyszerűen gyűlölöm!
Lionel: Nyugodj meg. Már nincs semmi baj. És mondd el nekem… kit gyűlölsz te annyira?
Cleo: Az anyámat. Hát ki mást?! Te ezt nem értheted. Ezt már nem bírom tovább!
Lionel: Dehogy nem érthetem. Csak mondd el nyugodtan, hogy mi a baj. Akkor biztosan meg fogom érteni.
Cleo: Tudod miről beszélgetett Diána és az anyám, amikor kihallgattam őket? Épp arról, hogy mi nem házasodhatunk össze, mivel mutáns gyermekeket hoznék a világra. És anyám nem szeretné, ha én ez miatt szégyenkeznék… Meg olyanról is beszélgettek, hogy ma estétől én leszek a királynő, meg ilyenek. Tudod mit? Szökjünk el együtt erről az átkozott helyről és akkor már senkit sem fog zavarni az, hogy összeházasodunk!
Lionel: Igazad van, de szerintem az ünnepségen még maradjunk és tettesd azt, hogy semmi bajod azzal, hogy nem jöhetsz hozzám feleségül. Az ünnepség után pedig majd összepakolunk és elmegyünk innen!
Cleo: Rendben van! De hogy tettessem azt, hogy nincs semmi bajom velük? Én nem vagyok valami jó a színészkedésben.
Lionel: Ne aggódj! Majd ezt is megoldjuk! De előbb…(Lionel elővesz egy tündérek által csiszolt csodás kristállyal ékesített gyűrűt és megmutatja Cleonak.)
Cleo: Hát ez gyönyörű!
Lionel: Szóval… leszel a menyasszonyom?
Cleo: Remélem, ez nem kérdés volt.
Lionel: Ezt akkor vehetem igennek?
Cleo: Igen! (megöleli Lionel-t)