9.

A palotán kívül.

Cleo és Phoenix jön.

Phoenix: Találnunk kell valakit, aki kölcsön ad némi álruhát. Nem maradhatunk ilyen öltözetben, az emberek biztos ránk ismernének.

(közben összefutnak egy koldussal)

Cleo: Nézd csak! Itt egy koldus. Ő biztosan tudna segíteni. Kérjünk tőle ócska rongyokat és adjunk neki pénzt. Biztos örülni fog neki. (odamennek a koldushoz)

Jó napot, uram! Tudna rajtunk segíteni?

Koldus: Én? Hogyan? Hisz magamon is alig tudok segíteni.

Phoenix: Csak néhány ócska rongy kellene, amibe el tudnánk rejtőzni. Természetesen megfizetjük a segítségét. Tényleg elég lenne egy-két rongydarab… kérem, segítsen rajtunk.

Koldus: Na, jó! Segítek rajtatok, csak mert olyan fiatalok vagytok. És nem kell a pénz, tartsátok csak meg. Szükségetek lesz rá.

Cleo: Hát akkor… köszönjük szépen. Remélem, azért majd még találkozunk. (elindulnak; Cleo visszafordul) Elnézést. Nem tudná még azt megmondani, hogy hol találunk egy fogadót?

Koldus: Természetesen. Van itt nem messze egy fogadó, a neve: Lumiere fogadója.

Phoenix: Köszönjük. És még valami… ha véletlenül erre járna a palota ura, akkor kérem, ne szóljon neki, hogy látott minket. Megígéri?

Koldus: Menjetek csak nyugodtan. Bennem bízhattok. (Cleo és Phoenix el)

Út közben: (megered az eső)

Cleo: Azt hiszem, meg fogunk ázni. Nem kellene sietnünk egy kicsit?

Phoenix: Szerintem ráérünk… Van elég időnk, és biztos vagyok benne, hogy Curio nem fog minket ilyen esőben keresni. Gyere…(megfogja Cleo kezét) itt a fogadó! Megtaláltuk.

Cleo: Hála az égnek.

(bemennek a fogadóba)

Morris: Jó estét! Segíthetek valamiben?

Phoenix: Jó estét! Én és a feleségem szeretnénk egy szobát kivenni. Ha persze van még hely.

Morris: Kisasszony, maga olyan ismerős nekem.

Cleo: Bizonyára, hisz sokat bolyongtunk a férjemmel kint az utcán.

Morris: Az lehet. Mindenesetre örülök, hogy találkoztunk. Hát akkor kövessenek. (felmennek a lépcsőn) Ez lenne a szobájuk. Remélem, megfelel.

Phoenix: Hát jobb, mint a semmi. Köszönjük. (fogadós el)

Cleo: Tisztára átáztam… Most jól esne egy kád forrófürdő.

Phoenix: Hát az nekem is. Cleo, kérdezhetek valamit?

Cleo: Csak nyugodtan.

Phoenix: Ami ott a szekrényben történt, azt komolyan gondoltad? Mert én igen, és szeretném, ha ezután együtt lennénk.

Cleo: Ez mind szép és jó, de mi van, ha Curio megöl téged. Én azt nem tudnám elviselni.

Phoenix: Fel a fejjel. Ma hajnalban úgyis kivégeztek volna, de megszöktünk és még itt vagyok.

Cleo: És ezt így mondod? Te egy kicsit sem aggódsz? Hisz még fiatal vagy te is és én is. Előttünk az egész élet.

Phoenix: Én inkább annak örülök, hogy itt vagy velem. (megcsókolja Cleot)