A várpalota börtöne.
Phoenix oda van láncolva a falhoz. Lionel jön.
Lionel: Idefigyelj! Most valami nagyon fontosat mondok neked és figyelmeztetlek, ha nem fogadod meg a tanácsomat, akkor véged! Érted! Na, szóval… csak annyit akarok mondani, hogy Cleo az én feleségem, és ha egy újjal is hozzá mersz nyúlni, akkor nem állok jót magamért! Én előre figyelmeztetlek, de amúgy kár volt, mert ugyanis holnap hajnalban kivégeztetlek! Hahaha! Sajnálatos módon nem vehetsz rész a csodálatos menyegzőmön!
Phoenix: Hogy lehetsz ilyen vérszomjas lény. Ez egy tündérhez nem méltó! Én mindig testvéremnek tekintettelek. Most meg…
Lionel: Ne beszélj annyit, mert még a végén nem lesz erőd az akasztófához sétálni… (elindul kifelé) Amúgy a kivégzésen nincs utolsó kívánság. Hahaha! (el)
Phoenix: Azt majd még meglátjuk. Ó, Cleo… Vajon most hol lehetsz? (megjelenik Cleo, de Phoenix még nem veszi észre) Lehet, hogy igazad volt azzal kapcsolatban, hogy nem kellet volna egymásba szeretnünk. (észreveszi Cleo-t)
Cleo: Miért beszélsz ilyeneket? Most már tudom jól, hogy nem kellett volna elengednem téged, csakis Curio kedvéért.
Phoenix: Nem mondom, hogy te vagy a hibás…
Cleo: Erről inkább ne beszéljünk többet. Segítek kioldozni a láncokat. (leveszi a láncokat Phoenix kezéről) Gyere velem! Itt már nincs keresnivalónk… (kibújnak a várbörtön ablakán)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése